 |
 |
 |
|
TÖRTÉNELMÜNK
Egy lelkes tanár, dr. Varga Bálint az Éder vendéglõben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. A labdarúgás, a torna és a vívás mellett az atlétikát is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint lett, de mivel az alapszabályt a tagok nem fogadták el, hamar le is mondott. Az egyesület ügyeit ezek után egy évig Bede István intézte, aki elsõsorban a teremsportokat favorizálta. Az anyagi nehézségekkel küzdõ klub 1909. február elsején KAC bált rendezett, de a rendezvény bevételének (100 korona) elosztása újabb vitákat kavart. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szûcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909. júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belsõ vita miatt elhagyta az egyesületet Szûcs László alelnök is.
1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az elsõ kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyûlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). A közgyûlésen a régi emberek kerültek a vezetõségbe, az elnöki hely pedig betöltetlen maradt. Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében: Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára.
A negyvenes évek vége felé vetõdött fel elõször, hogy legyen a Magyar Néphadseregnek önálló sportegyesülete. A politikai változásoknak is köszönhetõen 1949. december 18-án a Kispesti Atlétikai Club (KAC) megalakulásának 40. évfordulóján beolvadt a Honvéd Sportegyesületbe, és így az atlétika szakosztály is a Budapesti Honvéd keretei között folytatta a munkát. Az alakuló közgyûlésen megfogalmazódott a Honvéd sportolói elé állított feladat: A BHSE hazai és nemzetközi versenyeken méltóképen képviselje a néphadsereget és ápolja azt a hagyományt, amelyet a Kispesti Atlétikai Club négy évtizedes tevékenysége során megteremtett.
Róka Antal
Ebben az évben tûnt fel a Honvéd késöbbi világhírû középtávfutója, Rózsavölgyi István, aki hét világcsúcsot futott, olimpiai bronzérmes lett 1500-on Rómában, és húsz magyar bajnoki címe mellé tucatnyi országos csúcsot állított fel. Meghatározó szereplõje volt annak a váltónak, amelynek tagjai – Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Mikes – az ötvenes évek végéig világszerte verhetetlenek voltak. Ezek a kiváló eredmények is szerepet játszottak abban, hogy 1954-ben Kispestrõl a Tüzér utcába költözhettek az atléták, ahol ebben az évben adták át az új atlétika pályát.
Legendák: Rózsavölgyi, Iharos, Tábori
A Tüzér utcában 150 m hosszú, 6 sávos rekortán borítású futófolyosó épült, majd 1984-ben az akkori kornak megfelelõ, minden igényt kielégítõ rekortán pálya létesült, amely ma a legendás Iharos Sándor nevét viseli. A pálya viszonylag jól körülhatárolt, zárt és szélvédett kialakításának köszönhetõen mindig is barátságos, családias hangulatot teremtett, ezért máig az egyik legkedveltebb versenyszínhelye az atlétáknak.
A piros-fehér atléták sorra aratták gyõzelmeiket itthon és külföldön egyaránt és helytálltak a nagy világversenyeken. Az elmúlt évek során 11 világcsúcsot és számos olimpiai és Európa bajnoki helyezést értek el. Az elmúlt évtizedek kiemelkedõ atlétái voltak:
 Kalocsay Henrik EB bronzérmes hármasugró, Lendvainé Bognár Judit olimpiai 4. helyezett súlylökõ, Major István háromszoros fedett pályás Európa bajnok magasugró, valamint Szécsényi József és Fejér Géza Olimpiai és Európa bajnoki helyezett diszkoszvetõ. A közelmúltban a magyar atlétika meghatározó egyénisége volt a hétpróbázó Ináncsi Rita, aki Európa- és világbajnoki, illetve olimpiai helyezéssel büszkélkedhet, Vaszi Tünde Európa-bajnoki 3. helyezett, Világbajnoki 4. helyezett, valamint a 26-szoros egyéni felnõtt bajnok rövidtávfutó Barati Éva, aki a világversenyeken is sikeresen szerepelt.A Honvéd versenyzõi évrõl évre szállítják a kiváló nemzetközi és olimpiai eredményeket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az utolsó öt olimpia klubok közötti pontversenyének állása:
Sportegyesületi pontok 1988-2004
A Honvéd atlétikai szakosztálya, melynek taglétszáma 300 fõ, jelenleg is több, nemzetközileg is kiemelkedõ atlétával rendelkezik: Kõvágó Zoltán az athéni olimpián ezüstérmes diszkoszvetõ, a juniorként világbajnoki 7. helyezett hétpróbázó Farkas Györgyi, és Miklós Péter, aki utánpótlás Európa bajnokságon a 100 méteres síkfutás elõdöntõjében futott. Több fiatal tehetség bontogatja szárnyait, a hatszoros korosztályos bajnok sprinter Varga Bianka, a szintén többszörös korosztályos bajnok gerelyhajító Hernádi Gábor és a súlylökõ Sáfrán Zoltán. Õk ketten az elmúlt évben részt vettek az Ifjúsági Olimpiai Játékokon (EYOF: Euroean Youth Olympic Festival) és az Ifjúsági Világbajnokságon. A legfiatalabb korosztályból Horváth Felicia emelkedik ki, aki rúdugrásban a 13-14 éves korosztály világcsúcsát tartja. Az elmúlt évben a Honvéd atlétikai szakosztály atlétái 28 felnõtt országos bajnokságot nyertek, 23 ezüst illetve 28 bronzérmet gyûjtöttek be. Ezeken a dobogós helyezéseken 49 atléta osztozik. Egyesületünk az elmúlt évtizedekben a szakosztályok közötti pontversenyben az élmezõnyben végzett - a legutóbbi 3 évben az elsõ helyen.
|
Online felhasználók
Oldalainkat 2 vendég böngészi
Szponzoraink
Bejelentkezés
Kiemelt támogatóink
